Liza
2022.08.05
Három betű, mindössze három betű, én mégis olyan büszke voltam rád. Legalább annyira, mint a szomszéd Inna a kisfiára, mikor az oviban tanult versikét szavalta a játszótéren.
Egy kezdő író szárnybontogatásai
Most még...
2022.06.26
Most is érzem a halálszagot a hálóban. Pár napja még húsleves illat terjengett a homályos szobában, örültünk, hogy ettél belőle pár kanállal. Mama fellelkesedett, most már biztosan erőre kapsz majd, fiam, meglátod; a húsleves mindent meggyógyít, gyermekkorodban is mindig ezzel kúráltalak ki - mondta kedvesen az ágyadnál ülve, és olyan...
Önarckép.
2022.02.04
Itt áll ez a nő pirkadó napfénynek hátat fordítva, és a reklámtábla visszatükröződő üvegborításán át szemtelenül szemez velem.
Rólam
Ámort Angelika vagyok, szakmám szerint magyar nyelv és irodalom tanár. S bát nem lettem oktató, golyóstoll koptató még lehetek.
Már tizenkét éves koromban eldöntöttem, író akarok lenni. Határon túli magyar vagyok (vagy már csak voltam, a jelenleg határon belüli tartózkodásom révén?), középiskolás koromban felkarolt a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, részt vehettem tehetséggondozó programjukban, többször is publikálták rövidprózáimat az Együtt c. folyóiratban, továbbá megjelentek írásaim a Szárnypróba c. antológiában is. A kezdeti sikerek után egy 6 évnyi hallgatásba merültem, de az alkotás iránti vágy csak nem hagyott nyugodni. Most újult erővel próbálom visszaküzdeni magam az irodalmi élet színterére.